Schlendergang

     Távcső

A Miszla környéki erdők, rétek, nádasok élővilága
(növény-és állatvilág)

 2.

Tövises lepényfa (gledícsia) (Gleditsia triacanthos) A lepényfa Észak-Amerikában őshonos. 15-20 méter magas fa, laza, szabálytalan felépítésű koronával. Júniusban, júliusban virágzik, zöldesfehér virágai lecsüngő fürtökbe rendeződnek. Legfeljebb 50 cm hosszú, éretten barnásvörös és száraz hüvelytermést hoz. Levelei páfrányszerűek, tövisei nagyok (3-8 cm), többnyire elágazók, jellemzően háromágúak. A törzsét és ágait borító nagy hegyes tövisek adta előnyök miatt gyakran ültetik védősövénynek. Az énekesmadaraknak védelmet ad a kisragadozók elől. Emellett melegben kiváló árnyékadó, hűsítő.  Ezért az előző évszázadokban már nagy előszeretettel szegélyezték gledícsiakerítéssel a gazdáik a magánbirtokaikat: uradalmakat, gyümölcsösöket, szőlészeteket, kúriákat.

1. dámszarvas 2. gledícsia fa


  Séták, túrák a környéken

 

„Köröszt” séta (miszlai dombokon)

A falu központjából indulunk, lefele a Fő utcán. Ma már nincs használatban a fahíd, amely rövid, gyors átjárást biztosított a Fő utca és a Kis utca között. De érdemes itt kicsit megállni, és a vadregényes, növényzettel sűrűn benőtt hídnál elmerengeni a múlton. Pár lépésre a „falu hintája”, nemzedékeket nevelt fel, jövet-menet, útközben egy kis játékos pihenőt biztosítva. Elhagyva a Dombot, jobbra kanyarodva rátérünk a Nagyköznek nevezett mélyútra. Felfele kaptatunk, majd balra kanyarodva, egy nagyon mély lösz-szakadékot érintve a Pintérhegyre jutunk. Itt az egykori református temetőben régi fejfák közt sétálva emlékezhetünk. A fák között eldugva találjuk a falu szeretett református lelkészének, nemes Varjas Gábornak és feleségének, Gángol Juliannának márvány síremlékét. A 60 éves házastársak egy évben, egy hónap különbséggel hunytak el. A lelkész 50 éven át, 90 éves koráig szolgálta a miszlai híveket. Innét visszaereszkedünk a Nagyközbe és felfele, a Böcskör irányába indulunk az erdősáv mellett. Szintén a fák között eldugva magasodik a „hegy” tetején az a hatalmas kőkereszt, amelynek valamikori funkciója a kálvária-járás volt, s amelynek felirata a Bibliából idéz:

„Én vagyok a világ világossága, aki engem követ nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága” (Jn 8:12)

Ha tovább folytatjuk utunkat az erdősáv mellett, a falu határában álló telefontoronyhoz érkezünk, ott rákanyarodva a Miszlára vezető műútra, visszasétálunk a faluba.

„Fenyves” séta (nemesek nyomában)

Induljunk a falu főteréről a Liba tér felé és jobbra kanyarodra menjünk át a Kis utcára. Sétáljunk végig a régi házak között. Még láthatunk nádfedeles lakóházat is. Az utca végén jobbra tekintve a katolikus templomot pillantjuk meg, mellettünk balra a Szentháromság szobor. A templom különlegesen szép angyal-szobrai mellett megnézhetjük Nemeskéri Kiss Pál szüleinek a család nemesi címerével díszített vörös márvány kőtábláját, amely az oratórium falába van építve. Sétáljunk vissza a Szentháromság szoborhoz. Pár lépésre jó állapotban levő gazdasági épületet látunk, a régi nemesi hagyatékból. Mellette kis ösvényen felkaptatunk a Fenyvesbe. Közben meg-megállva, visszanézve gyönyörködhetünk a kilátásban. Keresztülmehetünk az elvadult erdőn, vagy követhetjük az erdősávot is. A fák között találjuk Nemeskéri Kiss Pál sírját. A falu földesura, a fiumei kormányzó Miszlán született és halt meg. A legenda úgy szól, oda temették, kívánsága szerint, ahol a lova megbotlott. Az ideiglenes műemléki védelem alatt álló síremléket sajnos már kifosztották. Kiss Pál hatalmas lábszárcsontjáról, koponyájáról mondák keringenek. A szájhagyomány szerint nagy vihar volt temetése napján, de a szertartás alatt elcsendesedett a szél.

Nemeskéri Kiss Pál volt tengermelléki kormányzó
született 1799. március 10. meghalt 1863. október 21.

A Fenyvesből visszatérve a Kis utcára a nemesi családok (Nemeskéri Kiss, Inkey) által lakott nemesi kúria épületegyüttesét láthatjuk, amely magántulajdonban van. A Fenyves szintén a tulajdonos magánterülete, ezért a kúria esetleges megtekintéséhez, a környék bejárásához az ő engedélye szükséges.

Miszla – Erdő, mező

(Lásd még: Videotárban is)

 „Székő ” túra (gyalogtúra Nagyszékelybe)

A falu központjából indulunk, végighaladunk a Fő utcán. A Biborba érkezünk. Balra a Szittyónak nevezett területen van a miszlai tó, csodálatos természeti környezetben. A Biborban, mint a faluban is, láthatunk szépen felújított parasztházakat. A Bibort elhagyva a Badicsi-lapon utunk jobbra kanyarodik. Akácokkal szegélyezett, magas löszfalak közt kanyargó útra érünk. A kistáj arculatát a lösz sajátos lepusztulásformái (löszmélyút, löszszakadék, löszszurdik, löszpiramis, löszdolina) teszik változatossá. A löszformák mindenütt kifejlődtek, számos helyen csoportosan is előfordulnak, de felszínformáló jelentőségük nincs, csupán színező elemei a tájnak.

A közlekedés által, viszonylag szűk sávban, növényzetétől megfosztott felszín egyre kevésbé állt ellen a természeti erőknek, azok folyamatosan koptatták a löszös anyagot, és az elfolyó csapadékok is erre kerestek utat. Így fokozatosan az eredeti szint alá kerültek. Az évszázadok alatt ez a szintváltozás elérte a 2-10 métert is. Így alakultak ki a löszmélyutak, horhosok. A csapadék által lemosott partoldalak láttatni engedik a fák gyökereit. A „nagyszéköli horgost” elhagyva, a Badicsi „hegytetőn” a távolban az uzdi adótorony magasodik. Valamikor itt a közeli Páskomban szőlőt műveltek a miszlai gazdák. Alattunk már Nagyszékely, a pincesorok között leereszkedünk a faluba. Sokszor megjárták ezt az utat a miszlaiak, hiszen Nagyszékelyben volt orvos, gyógyszertár, szatócsbolt, élelmiszer –és húsbolt. Átmentek a vásárba is. A nagyszékelyi pékségből lovas kocsival hordták a kenyeret Miszlára. A még megmaradt épített környezet, a sváb porták, hosszú parasztházak, a partba vájt konyhák, pincék, az egységes utcakép egyedi hangulatot varázsol a falunak.

Miszla-Nagyszékely útvonalvázlat:

jelzés burkolat szélesség járhatóság hossz emelkedés süllyedés idő
  139  1  4  2
PZ 1278 20 11 19
PZ föld 1952 66 25 32
PZ föld turistaút   60  0  0  0
PZ föld  222  0 14  3
PZ  204  0 10  2
PZ 1727  0 30 25
PQ    52  1  0  0
összesen 5634 91 97  1:27
(A távolság – és magasságadatok méterben értendők. Az idő percben.)
Forrás: www.turistautak.hu

Kápolna túra (Miszláról a pincehelyi kápolnákhoz  a “Nagyerdőn” át)

Miszla-Pincehely útvonalvázlat:

jelzés burkolat szélesség járhatóság hossz emelkedés süllyedés idő
 544    7    3   8
PZ  944  18    1 15
Z  168    3    1   2
Z föld 3751 114   49 60
Z föld szekérút A 1638    0 120 22
Z aszfalt országút A   866    1    5 12
   59    0    3   0
Z aszfalt másodrendű A 1137    9    6 17
összesen 9107 155 191 2:20
(A távolság – és magasságadatok méterben értendők. Az idő percben.)
Forrás: www.turistautak.hu

Forráskút túra (gyaloglás Keszőhidegkútra, a falu névadó forrásához )

Miszla-Keszőhidegkút útvonalvázlat:

jelzés burkolat szélesség járhatóság hossz emelkedés süllyedés idő
 544  7    3   8
PZ  944 18    1 15
P 1496 51    2 24
P föld 3720 69 149 56
P aszfalt keskeny A  425  0   12   6
aszfalt keskeny A  332  1    7   4
összesen 7461 149 176 1:55

(A távolság és magasságadatok méterben értendők. Az idő percben.)
Forrás: www.turistautak.hu
 

Miszla – Őszi levelek 

(Miszláról Keszőhidegkútra a piros jelzésű turistaútvonalon; lásd még: Videotárban is)

Autós túrák

Útvonal:Miszla-Gyönk-Varsád-Kölesd-Felsőhídvég-Középhídvég-Katalinpuszta-Alsóhídvég-Alsótengelic-Középtengelic-Felsőtengelic és vissza

Miután a faluban levő kúriákkal megismerkedtünk, kirándulást tehetünk a Nemeskéri Kissek nyomában. Kiss Pál Miszlán külföldről hozatott gyümölcs-és szőlőoltványokkal, nemesített vetőmagvakkal mintagazdaságot hozott létre apósával, a Tengelicen gazdálkodó Csapó Dániellel együttműködve. Sokszor megfordultak feleségével, Csapó Idával, a miszlai kisdedóvó alapítójával Tengelicen. Az ottani kúriában külön lakosztályuk volt. Az év bizonyos szakaszát Miszlán, illetve Tengelicen töltötték, amikor a fiumei kormányzóság nem szólította el Kiss Pált. A hidjapusztai szomszédos birtok ura, Bezerédj István Kiss Pállal egyetemben nagy szerepet játszott a Tolna megyei selyemhernyó tenyésztés fellendítésében. Az út menti szederfasorok még őrzik ennek emlékét. A középtengelici klasszicista stílusban épült Csapó-kúria Pollack Mihály tervei alapján épült 1820-ban. Klasszicizáló külső megjelenése valószínűleg a környékbeli építkezésekre is hatást gyakorolt. A miszlai kúria, amelyet feltehetőleg Kiss Pál építtetett az 1800-as évek elején, szintén hasonló stílusban épült, kéttraktusos alaprajzi típusban, négyoszlopos portikusszal, amely márványfeljárót takart. A klasszicista épületekhez tartozó angolkert Miszlán is „igen rendezett” volt, és nagy területet foglalt el, amelyet fákkal, virággal, bokrokkal beültetett kanyargós ösvény tagolt. A tengelici kúria Pollack Mihály által tervezett angolparkkal büszkélkedhetett. Több mint 50 fafajtája közül említést érdemelnek a virginiai mocsári ciprusok. Megtekintésre érdemes még a felsőtengelici Gindly-Benyovszky kastély, az alsóhídvégi Jeszenszky-kastély, amely a környék legnagyobb kastélya, alapterülete csaknem 7000 négyzetméter. Ne hagyjuk ki a közeli Bezerédj-kúriát és a katalinpusztai kastélyt sem. Ezernyi titkot rejtenek a vadregényes kastélyparkok, a romos vagy éppen felújított kúriák, a mellettük épült kis kápolnák, mauzóleumok. Mindezekből Tengelicen és a hozzá tartozó pusztákon jópárat találunk. Érdemes felfedezni!

(Képek: Kálvária kereszt a Böcskör-hegy tetején; Nemeskéri Kiss Pál sírja;  Keszőhidegkút forrása; a tengelici Csapó-kúria)

Leider ist der Eintrag nur auf Magyar verfügbar.

Fotóinkból

150 legi_32 miszla-ma_10 2