Távcső
A Miszla környéki erdők, rétek, nádasok élővilága
(növény-és állatvilág)
2.
Tövises lepényfa (gledícsia) (Gleditsia triacanthos) A lepényfa Észak-Amerikában őshonos. 15-20 méter magas fa, laza, szabálytalan felépítésű koronával. Júniusban, júliusban virágzik, zöldesfehér virágai lecsüngő fürtökbe rendeződnek. Legfeljebb 50 cm hosszú, éretten barnásvörös és száraz hüvelytermést hoz. Levelei páfrányszerűek, tövisei nagyok (3-8 cm), többnyire elágazók, jellemzően háromágúak. A törzsét és ágait borító nagy hegyes tövisek adta előnyök miatt gyakran ültetik védősövénynek. Az énekesmadaraknak védelmet ad a kisragadozók elől. Emellett melegben kiváló árnyékadó, hűsítő. Ezért az előző évszázadokban már nagy előszeretettel szegélyezték gledícsiakerítéssel a gazdáik a magánbirtokaikat: uradalmakat, gyümölcsösöket, szőlészeteket, kúriákat.
1. dámszarvas 2. gledícsia fa
Séták, túrák a környéken
„Köröszt” séta (miszlai dombokon)
A falu központjából indulunk, lefele a Fő utcán. Ma már nincs használatban a fahíd, amely rövid, gyors átjárást biztosított a Fő utca és a Kis utca között. De érdemes itt kicsit megállni, és a vadregényes, növényzettel sűrűn benőtt hídnál elmerengeni a múlton. Pár lépésre a „falu hintája”, nemzedékeket nevelt fel, jövet-menet, útközben egy kis játékos pihenőt biztosítva. Elhagyva a Dombot, jobbra kanyarodva rátérünk a Nagyköznek nevezett mélyútra. Felfele kaptatunk, majd balra kanyarodva, egy nagyon mély lösz-szakadékot érintve a Pintérhegyre jutunk. Itt az egykori református temetőben régi fejfák közt sétálva emlékezhetünk. A fák között eldugva találjuk a falu szeretett református lelkészének, nemes Varjas Gábornak és feleségének, Gángol Juliannának márvány síremlékét. A 60 éves házastársak egy évben, egy hónap különbséggel hunytak el. A lelkész 50 éven át, 90 éves koráig szolgálta a miszlai híveket. Innét visszaereszkedünk a Nagyközbe és felfele, a Böcskör irányába indulunk az erdősáv mellett. Szintén a fák között eldugva magasodik a „hegy” tetején az a hatalmas kőkereszt, amelynek valamikori funkciója a kálvária-járás volt, s amelynek felirata a Bibliából idéz:
„Én vagyok a világ világossága, aki engem követ nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága” (Jn 8:12)Ha tovább folytatjuk utunkat az erdősáv mellett, a falu határában álló telefontoronyhoz érkezünk, ott rákanyarodva a Miszlára vezető műútra, visszasétálunk a faluba.
„Fenyves” séta (nemesek nyomában)
Induljunk a falu főteréről a Liba tér felé és jobbra kanyarodra menjünk át a Kis utcára. Sétáljunk végig a régi házak között. Még láthatunk nádfedeles lakóházat is. Az utca végén jobbra tekintve a katolikus templomot pillantjuk meg, mellettünk balra a Szentháromság szobor. A templom különlegesen szép angyal-szobrai mellett megnézhetjük Nemeskéri Kiss Pál szüleinek a család nemesi címerével díszített vörös márvány kőtábláját, amely az oratórium falába van építve. Sétáljunk vissza a Szentháromság szoborhoz. Pár lépésre jó állapotban levő gazdasági épületet látunk, a régi nemesi hagyatékból. Mellette kis ösvényen felkaptatunk a Fenyvesbe. Közben meg-megállva, visszanézve gyönyörködhetünk a kilátásban. Keresztülmehetünk az elvadult erdőn, vagy követhetjük az erdősávot is. A fák között találjuk Nemeskéri Kiss Pál sírját. A falu földesura, a fiumei kormányzó Miszlán született és halt meg. A legenda úgy szól, oda temették, kívánsága szerint, ahol a lova megbotlott. Az ideiglenes műemléki védelem alatt álló síremléket sajnos már kifosztották. Kiss Pál hatalmas lábszárcsontjáról, koponyájáról mondák keringenek. A szájhagyomány szerint nagy vihar volt temetése napján, de a szertartás alatt elcsendesedett a szél.
Nemeskéri Kiss Pál volt tengermelléki kormányzó
született 1799. március 10. meghalt 1863. október 21.
A Fenyvesből visszatérve a Kis utcára a nemesi családok (Nemeskéri Kiss, Inkey) által lakott nemesi kúria épületegyüttesét láthatjuk, amely magántulajdonban van. A Fenyves szintén a tulajdonos magánterülete, ezért a kúria esetleges megtekintéséhez, a környék bejárásához az ő engedélye szükséges.
Miszla – Erdő, mező 
(Lásd még: Videotárban is)
„Székő ” túra (gyalogtúra Nagyszékelybe)
A falu központjából indulunk, végighaladunk a Fő utcán. A Biborba érkezünk. Balra a Szittyónak nevezett területen van a miszlai tó, csodálatos természeti környezetben. A Biborban, mint a faluban is, láthatunk szépen felújított parasztházakat. A Bibort elhagyva a Badicsi-lapon utunk jobbra kanyarodik. Akácokkal szegélyezett, magas löszfalak közt kanyargó útra érünk. A kistáj arculatát a lösz sajátos lepusztulásformái (löszmélyút, löszszakadék, löszszurdik, löszpiramis, löszdolina) teszik változatossá. A löszformák mindenütt kifejlődtek, számos helyen csoportosan is előfordulnak, de felszínformáló jelentőségük nincs, csupán színező elemei a tájnak.
A közlekedés által, viszonylag szűk sávban, növényzetétől megfosztott felszín egyre kevésbé állt ellen a természeti erőknek, azok folyamatosan koptatták a löszös anyagot, és az elfolyó csapadékok is erre kerestek utat. Így fokozatosan az eredeti szint alá kerültek. Az évszázadok alatt ez a szintváltozás elérte a 2-10 métert is. Így alakultak ki a löszmélyutak, horhosok. A csapadék által lemosott partoldalak láttatni engedik a fák gyökereit. A „nagyszéköli horgost” elhagyva, a Badicsi „hegytetőn” a távolban az uzdi adótorony magasodik. Valamikor itt a közeli Páskomban szőlőt műveltek a miszlai gazdák. Alattunk már Nagyszékely, a pincesorok között leereszkedünk a faluba. Sokszor megjárták ezt az utat a miszlaiak, hiszen Nagyszékelyben volt orvos, gyógyszertár, szatócsbolt, élelmiszer –és húsbolt. Átmentek a vásárba is. A nagyszékelyi pékségből lovas kocsival hordták a kenyeret Miszlára. A még megmaradt épített környezet, a sváb porták, hosszú parasztházak, a partba vájt konyhák, pincék, az egységes utcakép egyedi hangulatot varázsol a falunak.
Miszla-Nagyszékely útvonalvázlat:
| jelzés | burkolat | szélesség | járhatóság | hossz | emelkedés | süllyedés | idő |
| 139 | 1 | 4 | 2 | ||||
| PZ | 1278 | 20 | 11 | 19 | |||
| PZ | föld | 1952 | 66 | 25 | 32 | ||
| PZ | föld | turistaút | 60 | 0 | 0 | 0 | |
| PZ | föld | 222 | 0 | 14 | 3 | ||
| PZ | fű | 204 | 0 | 10 | 2 | ||
| PZ | 1727 | 0 | 30 | 25 | |||
| PQ | 52 | 1 | 0 | 0 | |||
| összesen | 5634 | 91 | 97 | 1:27 |
Forrás: www.turistautak.hu
Kápolna túra (Miszláról a pincehelyi kápolnákhoz a “Nagyerdőn” át)
Miszla-Pincehely útvonalvázlat:
| jelzés | burkolat | szélesség | járhatóság | hossz | emelkedés | süllyedés | idő |
| 544 | 7 | 3 | 8 | ||||
| PZ | 944 | 18 | 1 | 15 | |||
| Z | 168 | 3 | 1 | 2 | |||
| Z | föld | 3751 | 114 | 49 | 60 | ||
| Z | föld | szekérút | A | 1638 | 0 | 120 | 22 |
| Z | aszfalt | országút | A | 866 | 1 | 5 | 12 |
| 59 | 0 | 3 | 0 | ||||
| Z | aszfalt | másodrendű | A | 1137 | 9 | 6 | 17 |
| összesen | 9107 | 155 | 191 | 2:20 |
Forrás: www.turistautak.hu
Forráskút túra (gyaloglás Keszőhidegkútra, a falu névadó forrásához )
Miszla-Keszőhidegkút útvonalvázlat:
| jelzés | burkolat | szélesség | járhatóság | hossz | emelkedés | süllyedés | idő |
| 544 | 7 | 3 | 8 | ||||
| PZ | 944 | 18 | 1 | 15 | |||
| P | 1496 | 51 | 2 | 24 | |||
| P | föld | 3720 | 69 | 149 | 56 | ||
| P | aszfalt | keskeny | A | 425 | 0 | 12 | 6 |
| aszfalt | keskeny | A | 332 | 1 | 7 | 4 | |
| összesen | 7461 | 149 | 176 | 1:55 |
Forrás: www.turistautak.hu
Miszla – Őszi levelek 
(Miszláról Keszőhidegkútra a piros jelzésű turistaútvonalon; lásd még: Videotárban is)
Autós túrák
Útvonal:Miszla-Gyönk-Varsád-Kölesd-Felsőhídvég-Középhídvég-Katalinpuszta-Alsóhídvég-Alsótengelic-Középtengelic-Felsőtengelic és vissza
Miután a faluban levő kúriákkal megismerkedtünk, kirándulást tehetünk a Nemeskéri Kissek nyomában. Kiss Pál Miszlán külföldről hozatott gyümölcs-és szőlőoltványokkal, nemesített vetőmagvakkal mintagazdaságot hozott létre apósával, a Tengelicen gazdálkodó Csapó Dániellel együttműködve. Sokszor megfordultak feleségével, Csapó Idával, a miszlai kisdedóvó alapítójával Tengelicen. Az ottani kúriában külön lakosztályuk volt. Az év bizonyos szakaszát Miszlán, illetve Tengelicen töltötték, amikor a fiumei kormányzóság nem szólította el Kiss Pált. A hidjapusztai szomszédos birtok ura, Bezerédj István Kiss Pállal egyetemben nagy szerepet játszott a Tolna megyei selyemhernyó tenyésztés fellendítésében. Az út menti szederfasorok még őrzik ennek emlékét. A középtengelici klasszicista stílusban épült Csapó-kúria Pollack Mihály tervei alapján épült 1820-ban. Klasszicizáló külső megjelenése valószínűleg a környékbeli építkezésekre is hatást gyakorolt. A miszlai kúria, amelyet feltehetőleg Kiss Pál építtetett az 1800-as évek elején, szintén hasonló stílusban épült, kéttraktusos alaprajzi típusban, négyoszlopos portikusszal, amely márványfeljárót takart. A klasszicista épületekhez tartozó angolkert Miszlán is „igen rendezett” volt, és nagy területet foglalt el, amelyet fákkal, virággal, bokrokkal beültetett kanyargós ösvény tagolt. A tengelici kúria Pollack Mihály által tervezett angolparkkal büszkélkedhetett. Több mint 50 fafajtája közül említést érdemelnek a virginiai mocsári ciprusok. Megtekintésre érdemes még a felsőtengelici Gindly-Benyovszky kastély, az alsóhídvégi Jeszenszky-kastély, amely a környék legnagyobb kastélya, alapterülete csaknem 7000 négyzetméter. Ne hagyjuk ki a közeli Bezerédj-kúriát és a katalinpusztai kastélyt sem. Ezernyi titkot rejtenek a vadregényes kastélyparkok, a romos vagy éppen felújított kúriák, a mellettük épült kis kápolnák, mauzóleumok. Mindezekből Tengelicen és a hozzá tartozó pusztákon jópárat találunk. Érdemes felfedezni!
