Miszla csendes, dombokkal ölelt vidéke igazi paradicsom azok számára, akik szeretnek gyalog vagy kerékpárral útnak indulni. A települést körülvevő erdők, rétek és tavak – köztük a különleges hangulatú Miszlai‑tó – változatos útvonalakat kínálnak, ahol a természet nyugalma és a táj szépsége minden évszakban más arcát mutatja.
A környék nemcsak természeti értékekben gazdag: túrázás közben több szakrális műemlék is felbukkan, mint a Szentháromság‑szobor vagy a régi nemesi családokhoz kötődő emlékhelyek. Ezek a megállók különleges történeteket őriznek, és még közelebb hozzák Miszla múltját.
Ezen az oldalon összegyűjtöttük a település legszebb gyalogos és kerékpáros útvonalait, hogy könnyen megtaláld a hozzád illő felfedeznivalót. Indulj útnak, és tapasztald meg a miszlai táj békéjét, legendáit és rejtett kincseit.
Séta a miszlai tó körül
„Köröszt” séta – miszlai dombokon
Fenyves séta – nemesek nyomában
„Székő” túra – Gyalogtúra Nagyszékelybe a piros és zöld sáv jelzésen
Nagyerdei túra – Gyalogtúra Miszláról Pincehelyre a zöld sáv jelzésen
Túra Keszőhidegkútra a piros sáv jelzésen
Kerékpárral – Miszla-Belecska-Regöly-pacsmagi tavak vagy Újszkitia
Autóval – Miszla-Gyönk-Varsád-Kölesd-Felsőhídvég-Középhídvég-Katalinpuszta-Alsóhídvég-Alsótengelic-Középtengelic-Felsőtengelic
“A természet örök könyvét forgatni ne szűnjél,
Benne az Istennek képe leírva vagyon.”
(Vörösmarty)
Séta a miszlai tó körül
Induljunk a központból, menjünk végig a Fő utcán egészen a buszfordulóig. Balra kanyarodva a Belmajorba visz az út, illetve a miszlai tavat is erre lehet megközelíteni. Egyenesen folytassuk utunkat a Bibor fele. Az út bal oldalán a tavat övező zsombékos, jobb oldalán szépen gondozott falusi futballpálya. Letérünk az útról és balra kanyarodunk a domb felé. Az egykori kenderáztató tó mellett haladunk el. Mellettünk törzsüket magasan meghagyott kivágott fák. Felkaptatunk a dombtetőre, a tó fölé. Páratlan kilátás nyílik innét a falura és a környező dombokra. A tó a nap minden szakában más arcát mutatja. Érdemes megcsodálni napfényben, naplementében egyaránt. Területe közel 10 hektár. A víz mélysége 150-200 cm. A nádállomány védett.
Lassan haladunk végig a dombtetőn, a látvány úgyis megállásra késztet. Ne lepődjünk meg, ha a bokrok közül dámok bukkannak elő. A domb gyep- és cserjeszintje időről-időre más-más színben pompázik. Rengeteg a galagonyabokor, amelyek tavasszal fehér virágpompát varázsolnak a tó fölé, ősszel „izzó” termésükkel színezik a tájat. Amikor túlhaladunk a tó víztükrén balra leereszkedünk a parthoz közel, itt kezdődik a hatalmas területű védett ősnádas gazdag állatvilággal. A füves tisztás amelyre leérkezünk, esténként vadak gyülekezőhelye. Dámok és vaddisznók nyomaival találkozhatunk. Ha felmászunk a vadlesre jobban rálátunk a nádasra. A nádas mellett haladunk tovább, majd átkelve a patakon kiérünk a Miszlát Pincehellyel összekötő földes útra, a Liszthordó útra. Balra kanyarodunk és a magas löszfalak között haladva visszasétálunk Miszlára. A Belmajor mellett haladunk el és a már ismert buszfordulóhoz érkezünk.
„Köröszt” séta (miszlai dombokon)
A falu központjából indulunk, lefele a Fő utcán. Elhagyva a Dombot, jobbra kanyarodva rátérünk a Nagyköznek nevezett mélyútra. Felfele kaptatunk, majd balra kanyarodva, egy nagyon mély lösz-szakadékot érintve a Pintér-hegyre jutunk. Itt az egykori református temetőben régi fejfák közt sétálva emlékezhetünk. A fák között eldugva találjuk a falu szeretett református lelkészének, nemes Varjas Gábornak és feleségének, Gángol Juliannának márvány síremlékét. A 60 éves házastársak egy évben, egy hónap különbséggel hunytak el. A lelkész 50 éven át, 90 éves koráig szolgálta a miszlai híveket. Varjas Gábor lelkész és felesége sírja.
Innét visszaereszkedünk a Nagyközbe és felfele, a Böcskör irányába indulunk vagy az erdősáv mellett, vagy tovább a földúton az adótorony irányába. Szintén a fák között eldugva magasodik a „hegy” tetején az a hatalmas kőkereszt, amelynek valamikori funkciója a kálvária-járás volt, s amelynek felirata a Bibliából idéz: „Én vagyok a világ világossága, aki engem követ nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága” (Jn 8:12) Ha tovább folytatjuk utunkat az erdősáv mellett, a falu határában álló telefontoronyhoz érkezünk, ott rákanyarodva a Miszlára vezető műútra, visszasétálunk a faluba.
„Fenyves” séta (nemesek nyomában)
Induljunk a falu főteréről a Liba tér felé és jobbra kanyarodra menjünk át a Kis utcára. Sétáljunk végig a régi házak között. Még láthatunk nádfedeles lakóházat is. Az utca végén jobbra tekintve a katolikus templomot pillantjuk meg, mellettünk balra a Szentháromság szobor. A templom különlegesen szép angyal-szobrai mellett megnézhetjük Nemeskéri Kiss Pál szüleinek a család nemesi címerével díszített vörös márvány kőtábláját, amely az oratórium falába van építve. Sétáljunk vissza a Szentháromság szoborhoz.
Pár lépésre jó állapotban levő gazdasági épületet látunk, a régi nemesi hagyatékból. Mellette kis ösvényen felkaptatunk a Fenyvesbe. Közben meg-megállva, visszanézve gyönyörködhetünk a kilátásban. Keresztülmehetünk az elvadult erdőn, vagy követhetjük az erdősávot is. A fák között találjuk Nemeskéri Kiss Pál sírját. A falu földesura, a fiumei kormányzó Miszlán született és halt meg. A legenda úgy szól, oda temették, kívánsága szerint, ahol a lova megbotlott. Az ideiglenes műemléki védelem alatt álló síremléket sajnos már kifosztották. Kiss Pál hatalmas lábszárcsontjáról, koponyájáról mondák keringenek. A szájhagyomány szerint nagy vihar volt temetése napján, de a szertartás alatt elcsendesedett a szél.
A Fenyvesből visszatérve a Belmajorban a nemesi családok (Nemeskéri Kiss, Inkey) által lakott nemesi kúria épületegyüttesét láthatjuk, amely magántulajdonban van. A Fenyves szintén a tulajdonos magánterülete, ezért a kúria esetleges megtekintéséhez, a környék bejárásához az ő engedélye szükséges.
Útravaló
„Ember,
én égek kályhádban téli éjszakákon,
én vetek rád árnyat, üde-frisset nyáron,
ágy vagyok: altatód, asztal: jóllakatód,
énbelőlem ácsolsz hajlékot és hajót,
vagyok kapud, ládád, kapanyeled, orsód,
születtedben bölcsőd, holtodban koporsód,
fúró és faragó kedvedben hű társad,
én kérlek, vigyázz rám, az erdőt ne bántsad!”
(az erdő sóhaja)
„Székő” túra
Miszla-Nagyszékely útvonalvázlat
forrás: www.turistautak.hu
A falu központjából indulunk, végighaladunk a Fő utcán. A Biborba érkezünk. Balra a Szittyónak nevezett területen van a miszlai tó, csodálatos természeti környezetben. A Biborban, mint a faluban is, láthatunk szépen felújított parasztházakat. A Bibort elhagyva a Badicsi-lapon utunk jobbra kanyarodik. Akácokkal szegélyezett, magas löszfalak közt kanyargó útra érünk. A kistáj arculatát a lösz sajátos lepusztulásformái (löszmélyút, löszszakadék, löszszurdik, löszpiramis, löszdolina) teszik változatossá. A löszformák mindenütt kifejlődtek, számos helyen csoportosan is előfordulnak, de felszínformáló jelentőségük nincs, csupán színező elemei a tájnak. A közlekedés által, viszonylag szűk sávban, növényzetétől megfosztott felszín egyre kevésbé állt ellen a természeti erőknek, azok folyamatosan koptatták a löszös anyagot, és az elfolyó csapadékok is erre kerestek utat. Így fokozatosan az eredeti szint alá kerültek. Az évszázadok alatt ez a szintváltozás elérte a 2-10 métert is. Így alakultak ki a löszmélyutak, horhosok. A csapadék által lemosott partoldalak láttatni engedik a fák gyökereit. A „nagyszéköli horgost” elhagyva, a Badicsi „hegytetőn” a távolban az uzdi adótorony magasodik. Valamikor itt a közeli Páskomban szőlőt műveltek a miszlai gazdák. Alattunk már Nagyszékely, a pincesorok között leereszkedünk a faluba. Sokszor megjárták ezt az utat a miszlaiak, hiszen Nagyszékelyben volt orvos, gyógyszertár, szatócsbolt, élelmiszer-és húsbolt. Átmentek a vásárba is. A nagyszékelyi pékségből lovaskocsival hordták a kenyeret Miszlára. A még megmaradt épített környezet, a sváb porták, hosszú parasztházak, a partba vájt konyhák, pincék, az egységes utcakép egyedi hangulatot varázsol a falunak.
Nagyerdei túra
Miszla-Pincehely útvonalvázlat
forrás: www.turistautak.hu
Induljunk a falu központjából a Kis utca felé, azon tovább a Belecskára vezető erdei műút felé. Együtt halad a piros és a zöld sáv jelzés. Az utolsó házat elhagyva a zöld jelzést követve hamarosan letérünk jobbra, az erdő irányába. Három utat látunk. A hegy mindkét „lábánál” jobbról és balról is halad út. A középsőt kell választanunk, amely felvezet a gerincre és azon egyenesen halad a pincehelyi adótoronyig. Lassan felkaptatunk. Széles, könnyen járható erdei úton haladunk. Akácfák és kőrisfák között. Ha tavasszal sétálunk erre, gyönyörködhetünk a magas, virágba borult kőrisfák látványában, amelyek csakúgy, mint az akácok, illatukkal beterítik az erdőt. A kakukk éneke csak ráadás. Utunkat a madártejnek nevezett növény bájos fehér virágai kísérik, amelyek nemcsak a fák alatt, de az út porából kinőve is virítanak. Lassan mögöttünk maradnak a magas kőrisfák, akácosban haladunk tovább, egyenesen. Nagyerdei túra tavasszal (videó)
Csak akkor választunk útirányt, amikor velünk szemben a fák között felbukkan a pincehelyi adótorony. Ha jobbra kanyarodunk, leereszkedünk a faluba, Pincehelyre. Ha egyenesen megyünk tovább, egy fenyves szegélyezte löszmélyútra érünk, amely a toronyhoz vezet. Itt kicsit elidőzhetünk. Visszautunk nem halad végig a zöld jelzésen. Körülbelül félútig visszasétálva balra letérünk arról és a hegy lába mellett ereszkedünk lefele. Az erdőt nemcsak nagysága, de szépsége jogán is méltán nevezik Nagyerdőnek. Valaha a miszlai iskolások ide jártak kirándulni és a nagyerdei majálisok máig emlegetettek az idősebbek körében. A bált a tisztáson tartották, amelyre a pincehelyi legények is átjártak.
Csodálatos ez az erdő. Gyertyános, cseres-tölgyes erdő, amelyet juharfák tarkítanak. Több bekerített csemetekert mellett is elhaladunk. A kék és sárga színben pompázó vadvirágmezők megállásra késztetnek. Az út mellett végig vadlesek, ezekre felmászva megpihenhetünk. Kiérve az erdőből szántóföld mellett haladunk, majd hamarosan kiindulópontunkhoz , a gerincre vezető zöld jelzéshez érkezünk. Sétáljunk vissza a falu felé. Mielőtt a műútra érnénk, balra menjünk fel a domb tetejére, innét nagyon szép kilátás nyílik a falura és a környező dombokra. A természetet szeretők bizonyára felfedezik majd a nagyerdei túra rejtett szépségeit.
Túra Keszőhidegkútra
Miszla-Keszőhidegkút útvonalvázlat
forrás: www.turistautak.hu
A falu központjából indulunk a Kis utcán át a Belecskára vezető erdei út fele. Egy darabig együtt halad a piros és a zöld sáv jelzés, majd a faluból kiérve kettéválik. Rövid séta után hamarosan le kell térnünk az aszfaltos útról és balra az erdőbe vesszük az irányt. Ez egy csodálatos útvonal széles, jól járható (kerékpárral is) erdei úttal, amelyet hatalmas bekerített zöld tisztások öveznek. A tisztások mentén vadlesek. Feltétlen vigyünk távcsövet, ha csendben haladunk, kedvező a széljárás és szerencsénk is van, akár a legelésző dámokkal is találkozhatunk. Az erdő minden évszakban gyönyörű. Gyümölcsét kínáló szederfasor, akácligetek, diófás ligetek, fenyves és tölgyes váltják egymást. Az aljnövényzet sűrű, a cserjeszint gazdag. Amikor feltűnik a magas, kopasz fa (ld. videó), kiérünk az erdőből és sűrű cserjésben folytatódik utunk. Hamarosan letérünk erről az útról balra kanyarodva, és felfele kaptatunk. A domb tetejére érve alattunk egy völgykatlanban pillanthatjuk meg Keszőhidegkutat. Jobbra, lefele kell kanyarodnunk és a „hegy” tövében leereszkedhetünk a faluba. Ahogy beérkezünk, jobbról láthatjuk a falu késő barokk stílusú evangélikus templomát, amelyet 1795-ben emeltek. Belső terét képtáblákkal díszített oldalkarzatok alakítják „háromhajóssá”. A képtáblák evangélikus templomban ritkán látható témagazdagsága miatt is érdemes felkeresni. A templommal szemben, az út bal oldalán találjuk a „hideg kút” forrást. Az útvonal könnyen járható, a jelzések jól láthatóak, kitűnően útba igazítanak. Minden évszakban érdemes végig járni!
Miszláról Keszőhidegkútra videó
Kerékpárral Miszla-Belecska-Regöly-pacsmagi tavak vagy Újszkitia
A falu központjából indulunk a Kis utcán át Belecska felé az erdei aszfaltos úton. A dombtetőre érve jobbról egy magasles áll. Itt megpihenhetünk, felmászva rá hatalmas füves tisztást pásztázhat végig a szem. A tisztás egy dombban magasodik. Kicsit lejjebb haladva fel tudunk menni a domb tetejére, ahonnét csodálatos panoráma tárul elénk. Alattunk Belecska, a belecskai templomtorony. Távolban a Kapos-Koppány folyó völgye.
Völgynek gurulunk tovább. Egy éles kanyar után baloldalon keskeny ösvény nyílik, amely egy magaslesben végződik. Felsétálhatunk ide is az akácerdőn át. Belecska határához közeledve jobbról szépen kialakított pihenőhelyhez érkezünk két házikóval, asztalokkal, padokkal, tűzrakó hellyel. Hamarosan a faluba érkezünk. Az első házaknál balra ível az út, lovas karám mellett haladunk el, majd kiérünk a főútra. Ne feledjünk el felpillantani a villanyoszlopokon sorakozó gólyafészkekre. A megye „leggólyásabb” települése ugyanis Belecska, 2011-ben 12 pár gólyával. A párok több mint felének 4-5 fiókás fészke volt. Balra, Keszőhidegkút irányába kanyarodunk. Az út mellett baloldalt láthatjuk a falu egykori szeszfőzdéjét, mellette az erdőből fakadó forráshely. Vigyázat, ez nem ivóvíz. Mielőtt elérnénk a keszőhidegkúti vasútállomást, jobbra kanyarodunk, átmegyünk a vasúti síneken Regöly irányába. Hamarosan Majsapusztára érkezünk. Két úticélt is választhatunk. Egy magtárépület mellett haladunk el, utána jobbra kanyarodva előttünk a Pacsmag fele vezető széles földút. Innét még 1 km a pacsmagi természetvédelmi terület (Ramsari) és madárparadicsom. Különösen gazdag madárvilágot fedezhetnek itt fel a természet szerelmesei. Nagy számban fészkel itt a nagykócsag, a fekete gólya, a hamvas héja, a réti sas. A nyílt víztükrön és a nádasokban élvezik a csendet és a védelmet a récefélék, szinte valamennyi fajuk megtalálható itt. A Pacsmagi-tavak az egyik legfontosabb hazai élőhelyét jelentik a fokozottan védett cigányrécének.
Másik úti cél lehet Újszkitia. Regölytől keletre egy kis ártéri domb körül fekszik 5 hektárnyi területen egy kísérleti régészeti telep. Megálmodója, létrehozója Cziráki Viktor. A telep mára már életmód-rekonstrukcióvá vált. Láthatjuk a nomádok szállásait, háztípusait, fegyverzetüket, eszközeiket, valamint ridegtartásban tartott ősi magyar és belső-ázsiai lófajtákat. Itt gyakorolhatók az ősi tűzgyújtási módszerek, a kő-és csonteszköz készítés és használat, kovácsolás, bőrözés, kerámia készítés és még számos ősi kézműves mesterség. Kipróbálható az íjászat vagy a kézzel való halfogás. A telep egész évben látogatható bejelentkezéssel. Egyre több érdeklődőt vonz, hiszen hiteles képe múltunknak.
Autóval – Miszla-Gyönk-Varsád-Kölesd-Felsőhídvég-Középhídvég-Katalinpuszta-Alsóhídvég-Alsótengelic-Középtengelic-Felsőtengelic
Miután a miszlai kúriákkal megismerkedtünk, kirándulást tehetünk a Nemeskéri Kissek nyomában. Kiss Pál Miszlán külföldről hozatott gyümölcs-és szőlőoltványokkal, nemesített vetőmagvakkal mintagazdaságot hozott létre apósával, a Tengelicen gazdálkodó Csapó Dániellel együttműködve. Sokszor megfordultak feleségével, Csapó Idával, a miszlai kisdedóvó alapítójával Tengelicen. Az ottani kúriában külön lakosztályuk volt. Az év bizonyos szakaszát Miszlán, illetve Tengelicen töltötték, amikor a fiumei kormányzóság nem szólította el Kiss Pált. A hidjapusztai szomszédos birtok ura, Bezerédj István Kiss Pállal egyetemben nagy szerepet játszott a Tolna megyei selyemhernyó tenyésztés fellendítésében. Az út menti szederfasorok még őrzik ennek emlékét. A középtengelici klasszicista stílusban épült Csapó-kúria Pollack Mihály tervei alapján épült 1820-ban. Klasszicizáló külső megjelenése valószínűleg a környékbeli építkezésekre is hatást gyakorolt.
A miszlai kúria, amelyet feltehetőleg Kiss Pál építtetett az 1800-as évek elején, szintén hasonló stílusban épült, kéttraktusos alaprajzi típusban, négy oszlopos portikusszal, amely márványfeljárót takart. A klasszicista épületekhez tartozó angolkert Miszlán is „igen rendezett” volt, és nagy területet foglalt el, amelyet fákkal, virággal, bokrokkal beültetett kanyargós ösvény tagolt. A tengelici kúria Pollack Mihály által tervezett angolparkkal büszkélkedhetett. Több mint 50 fafajtája közül említést érdemelnek a virginiai mocsári ciprusok. Megtekintésre érdemes még a felsőtengelici Gindly-Benyovszky kastély, az alsóhídvégi Jeszenszky-kastély, amely a környék legnagyobb kastélya, alapterülete csaknem 7000 négyzetméter. Ne hagyjuk ki a közeli Bezerédj-kúriát és a katalinpusztai kastélyt sem. Ezernyi titkot rejtenek a vadregényes kastélyparkok, a romos vagy éppen felújított kúriák, a mellettük épült kis kápolnák, mauzóleumok. Érdemes felfedezni!
