Távcső
A Miszla környéki erdők, rétek, nádasok, tavak élővilága
(növény-és állatvilág)
2.
Tövises lepényfa (gledícsia) (Gleditsia triacanthos) A lepényfa Észak-Amerikában őshonos. 15-20 méter magas fa, laza, szabálytalan felépítésű koronával. Júniusban, júliusban virágzik, zöldesfehér virágai lecsüngő fürtökbe rendeződnek. Legfeljebb 50 cm hosszú, éretten barnásvörös és száraz hüvelytermést hoz. Levelei páfrányszerűek, tövisei nagyok (3-8 cm), többnyire elágazók, jellemzően háromágúak. A törzsét és ágait borító nagy hegyes tövisek adta előnyök miatt gyakran ültetik védősövénynek. Az énekesmadaraknak védelmet ad a kisragadozók elől. Emellett melegben kiváló árnyékadó, hűsítő. Ezért az előző évszázadokban már nagy előszeretettel szegélyezték gledícsiakerítéssel a gazdáik a magánbirtokaikat: uradalmakat, gyümölcsösöket, szőlészeteket, kúriákat.
1. dámszarvas 2. gledícsia fa, bálványfa (ecetfa), selyemkóró, laskagomba, kocsányos és kocsánytalan tölgyfa, fehér akác, fácán, gyepűrózsa, nappali pávaszem, ökörfarkkóró, boglárka lepke, compó, komló, fekete bodza, csuka, fácán, vaddisznó, mezei nyúl, eperfa, erdei fülesbagoly, vörös róka, gímszarvas, őz, hamvas szeder, gyertyánfa…..
Séták, túrák a környéken
„Köröszt” séta (miszlai dombokon)
A falu központjából indulunk, lefele a Fő utcán. Ma már nincs használatban a fahíd, amely rövid, gyors átjárást biztosított a Fő utca és a Kis utca között. De érdemes itt kicsit megállni, és a vadregényes, növényzettel sűrűn benőtt hídnál elmerengeni a múlton. Pár lépésre a „falu hintája”, nemzedékeket nevelt fel, jövet-menet, útközben egy kis játékos pihenőt biztosítva. Elhagyva a Dombot, jobbra kanyarodva rátérünk a Nagyköznek nevezett mélyútra. Felfele kaptatunk, majd balra kanyarodva, egy nagyon mély lösz-szakadékot érintve a Pintérhegyre jutunk. Itt az egykori református temetőben régi fejfák közt sétálva emlékezhetünk. A fák között eldugva találjuk a falu szeretett református lelkészének, nemes Varjas Gábornak és feleségének, Gángol Juliannának márvány síremlékét. A 60 éves házastársak egy évben, egy hónap különbséggel hunytak el. A lelkész 50 éven át, 90 éves koráig szolgálta a miszlai híveket. Innét visszaereszkedünk a Nagyközbe és felfele, a Böcskör irányába indulunk az erdősáv mellett. Szintén a fák között eldugva magasodik a „hegy” tetején az a hatalmas kőkereszt, amelynek valamikori funkciója a kálvária-járás volt, s amelynek felirata a Bibliából idéz:
„Én vagyok a világ világossága, aki engem követ nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága” (Jn 8:12)Ha tovább folytatjuk utunkat az erdősáv mellett, a falu határában álló telefontoronyhoz érkezünk, ott rákanyarodva a Miszlára vezető műútra, visszasétálunk a faluba.
„Fenyves” séta (nemesek nyomában)
Induljunk a falu főteréről a Liba tér felé és jobbra kanyarodra menjünk át a Kis utcára. Sétáljunk végig a régi házak között. Még láthatunk nádfedeles lakóházat is. Az utca végén jobbra tekintve a katolikus templomot pillantjuk meg, mellettünk balra a Szentháromság szobor. A templom különlegesen szép angyal-szobrai mellett megnézhetjük Nemeskéri Kiss Pál szüleinek a család nemesi címerével díszített vörös márvány kőtábláját, amely az oratórium falába van építve. Sétáljunk vissza a Szentháromság szoborhoz. Pár lépésre jó állapotban levő gazdasági épületet látunk, a régi nemesi hagyatékból. Mellette kis ösvényen felkaptatunk a Fenyvesbe. Közben meg-megállva, visszanézve gyönyörködhetünk a kilátásban. Keresztülmehetünk az elvadult erdőn, vagy követhetjük az erdősávot is. A fák között találjuk Nemeskéri Kiss Pál sírját. A falu földesura, a fiumei kormányzó Miszlán született és halt meg. A legenda úgy szól, oda temették, kívánsága szerint, ahol a lova megbotlott. Az ideiglenes műemléki védelem alatt álló síremléket sajnos már kifosztották. Kiss Pál hatalmas lábszárcsontjáról, koponyájáról mondák keringenek. A szájhagyomány szerint nagy vihar volt temetése napján, de a szertartás alatt elcsendesedett a szél.
Nemeskéri Kiss Pál volt tengermelléki kormányzó
született 1799. március 10. meghalt 1863. október 21.
A Fenyvesből visszatérve a Kis utcára a nemesi családok (Nemeskéri Kiss, Inkey) által lakott nemesi kúria épületegyüttesét láthatjuk, amely magántulajdonban van. A Fenyves szintén a tulajdonos magánterülete, ezért a kúria esetleges megtekintéséhez, a környék bejárásához az ő engedélye szükséges.
Miszla – Erdő, mező 
(Lásd még: Videotárban is)
„Székő ” túra (gyalogtúra Nagyszékelybe)
A falu központjából indulunk, végighaladunk a Fő utcán. A Biborba érkezünk. Balra a Szittyónak nevezett területen van a miszlai tó, csodálatos természeti környezetben. A Biborban, mint a faluban is, láthatunk szépen felújított parasztházakat. A Bibort elhagyva a Badicsi-lapon utunk jobbra kanyarodik. Akácokkal szegélyezett, magas löszfalak közt kanyargó útra érünk. A kistáj arculatát a lösz sajátos lepusztulásformái (löszmélyút, löszszakadék, löszszurdik, löszpiramis, löszdolina) teszik változatossá. A löszformák mindenütt kifejlődtek, számos helyen csoportosan is előfordulnak, de felszínformáló jelentőségük nincs, csupán színező elemei a tájnak.
A közlekedés által, viszonylag szűk sávban, növényzetétől megfosztott felszín egyre kevésbé állt ellen a természeti erőknek, azok folyamatosan koptatták a löszös anyagot, és az elfolyó csapadékok is erre kerestek utat. Így fokozatosan az eredeti szint alá kerültek. Az évszázadok alatt ez a szintváltozás elérte a 2-10 métert is. Így alakultak ki a löszmélyutak, horhosok. A csapadék által lemosott partoldalak láttatni engedik a fák gyökereit. A „nagyszéköli horgost” elhagyva, a Badicsi „hegytetőn” a távolban az uzdi adótorony magasodik. Valamikor itt a közeli Páskomban szőlőt műveltek a miszlai gazdák. Alattunk már Nagyszékely, a pincesorok között leereszkedünk a faluba. Sokszor megjárták ezt az utat a miszlaiak, hiszen Nagyszékelyben volt orvos, gyógyszertár, szatócsbolt, élelmiszer –és húsbolt. Átmentek a vásárba is. A nagyszékelyi pékségből lovas kocsival hordták a kenyeret Miszlára. A még megmaradt épített környezet, a sváb porták, hosszú parasztházak, a partba vájt konyhák, pincék, az egységes utcakép egyedi hangulatot varázsol a falunak.
Miszla-Nagyszékely útvonalvázlat:
| jelzés | burkolat | szélesség | járhatóság | hossz | emelkedés | süllyedés | idő |
| 139 | 1 | 4 | 2 | ||||
| PZ | 1278 | 20 | 11 | 19 | |||
| PZ | föld | 1952 | 66 | 25 | 32 | ||
| PZ | föld | turistaút | 60 | 0 | 0 | 0 | |
| PZ | föld | 222 | 0 | 14 | 3 | ||
| PZ | fű | 204 | 0 | 10 | 2 | ||
| PZ | 1727 | 0 | 30 | 25 | |||
| PQ | 52 | 1 | 0 | 0 | |||
| összesen | 5634 | 91 | 97 | 1:27 |
Forrás: www.turistautak.hu
Kápolna túra (Miszláról a pincehelyi kápolnákhoz a “Nagyerdőn” át)
Miszla-Pincehely útvonalvázlat:
| jelzés | burkolat | szélesség | járhatóság | hossz | emelkedés | süllyedés | idő |
| 544 | 7 | 3 | 8 | ||||
| PZ | 944 | 18 | 1 | 15 | |||
| Z | 168 | 3 | 1 | 2 | |||
| Z | föld | 3751 | 114 | 49 | 60 | ||
| Z | föld | szekérút | A | 1638 | 0 | 120 | 22 |
| Z | aszfalt | országút | A | 866 | 1 | 5 | 12 |
| 59 | 0 | 3 | 0 | ||||
| Z | aszfalt | másodrendű | A | 1137 | 9 | 6 | 17 |
| összesen | 9107 | 155 | 191 | 2:20 |
Forrás: www.turistautak.hu
Forráskút túra (gyaloglás Keszőhidegkútra, a falu névadó forrásához )
Miszla-Keszőhidegkút útvonalvázlat:
| jelzés | burkolat | szélesség | járhatóság | hossz | emelkedés | süllyedés | idő |
| 544 | 7 | 3 | 8 | ||||
| PZ | 944 | 18 | 1 | 15 | |||
| P | 1496 | 51 | 2 | 24 | |||
| P | föld | 3720 | 69 | 149 | 56 | ||
| P | aszfalt | keskeny | A | 425 | 0 | 12 | 6 |
| aszfalt | keskeny | A | 332 | 1 | 7 | 4 | |
| összesen | 7461 | 149 | 176 | 1:55 |
Forrás: www.turistautak.hu
Miszla – Őszi levelek 
(Miszláról Keszőhidegkútra a piros jelzésű turistaútvonalon; lásd még: Videotárban is)
Autós túrák
Útvonal:Miszla-Gyönk-Varsád-Kölesd-Felsőhídvég-Középhídvég-Katalinpuszta-Alsóhídvég-Alsótengelic-Középtengelic-Felsőtengelic és vissza
Miután a faluban levő kúriákkal megismerkedtünk, kirándulást tehetünk a Nemeskéri Kissek nyomában. Kiss Pál Miszlán külföldről hozatott gyümölcs-és szőlőoltványokkal, nemesített vetőmagvakkal mintagazdaságot hozott létre apósával, a Tengelicen gazdálkodó Csapó Dániellel együttműködve. Sokszor megfordultak feleségével, Csapó Idával, a miszlai kisdedóvó alapítójával Tengelicen. Az ottani kúriában külön lakosztályuk volt. Az év bizonyos szakaszát Miszlán, illetve Tengelicen töltötték, amikor a fiumei kormányzóság nem szólította el Kiss Pált. A hidjapusztai szomszédos birtok ura, Bezerédj István Kiss Pállal egyetemben nagy szerepet játszott a Tolna megyei selyemhernyó tenyésztés fellendítésében. Az út menti szederfasorok még őrzik ennek emlékét. A középtengelici klasszicista stílusban épült Csapó-kúria Pollack Mihály tervei alapján épült 1820-ban. Klasszicizáló külső megjelenése valószínűleg a környékbeli építkezésekre is hatást gyakorolt. A miszlai kúria, amelyet feltehetőleg Kiss Pál építtetett az 1800-as évek elején, szintén hasonló stílusban épült, kéttraktusos alaprajzi típusban, négyoszlopos portikusszal, amely márványfeljárót takart. A klasszicista épületekhez tartozó angolkert Miszlán is „igen rendezett” volt, és nagy területet foglalt el, amelyet fákkal, virággal, bokrokkal beültetett kanyargós ösvény tagolt. A tengelici kúria Pollack Mihály által tervezett angolparkkal büszkélkedhetett. Több mint 50 fafajtája közül említést érdemelnek a virginiai mocsári ciprusok. Megtekintésre érdemes még a felsőtengelici Gindly-Benyovszky kastély, az alsóhídvégi Jeszenszky-kastély, amely a környék legnagyobb kastélya, alapterülete csaknem 7000 négyzetméter. Ne hagyjuk ki a közeli Bezerédj-kúriát és a katalinpusztai kastélyt sem. Ezernyi titkot rejtenek a vadregényes kastélyparkok, a romos vagy éppen felújított kúriák, a mellettük épült kis kápolnák, mauzóleumok. Mindezekből Tengelicen és a hozzá tartozó pusztákon jópárat találunk. Érdemes felfedezni!
